2016/12/28

minden jó, ha a vége jó • it's all good if the ending is good





...amíg nem jó, addig nincs vége. :-) valahogy így vagyok  ezzel az évvel, bár nem én találtam ki ezt az okosságot. A mi heppiendünk naptárilag kiválóan lett időzítve és lapzártáig minden elsimult, kivéve a barázdákat az arcomon. Félek azoknak sokkal több idő kell. A végéhez közelednek az ünnepek, a karácsony fagyos-zúzmarás mesevilága csak homályos emlék - alig pár nap távlatából. Az olvadás pár óra alatt visszaszürkítette a világot, így olyan, mintha az egész meg sem történt volna. De nem bánkódom, mert még csak most jön a kedvenc részem! Az “idén először”…játék. Ami igazából egyáltalán nem játék! Hajdan Dickens(?) minden karácsonykor az elmúlt év nagy eseményeit beírta a bibliájába. Egy ideje így teszünk mi is. Igaz nem a Bibliába, hanem a falra írjuk az év emlékezetes pillanatait és nem karácsonykor, hanem Szilveszterkor, de így is használ. Olyan gyorsan túllépük mindenen év közben, hogy szinte fásultan vesszük tudomásul, hogy túl vagyunk az akadályokon. Ez a kis rítus megtanít megbecsülni a dolgokat. Az idei év lassan-lassan körvonalazódik már a fejemben és a kedvező végeredmény dacára azt mondom, hogy hiba volt múlt Szilveszterkor szénsavas ásványvízzel koccintani - ezzel kihívtuk magunk ellen a sorsot. De biztosíthatok mindenkit, hogy idén nagyon fogok vigyázni, akár harmincegyedikén kora reggeltől. Ha ez segít?!?!






A férjemé a dicsőség, Ő ennek az évnek a hőse! Hegyeket mozgatott meg és nap mint nap túlszárnyalta a lehetetlent. Mindvégig csodáltam, ahogy fáradhatatlanul (bár kialvatlanul) és makacs elszántsággal ment előre. Kedvesen, de rendkívül határozottan vágott utat előttünk egész évben - minden évben. Nagy rutinnal pattintotta le a gáncsoskodókat és mindig mosolygott - azt mondja, belőlünk merített erőt. Ilyenkor elszégyellem magam, mert én egyre gyakrabban borulok ki. Legtöbbször csak azt látom, hogy minden hiába, elborít minden…megfulladok! Pedig nem ez a lényeg, hanem az, amit ő lát. Ezt kéne mindig szem előtt tartanom. Nem tudom, hogy hol siklik ki az agyam…de elhatároztam, hogy mostantól vigyázni fogok. Nem sorolom az idei megpróbáltatásokat, már elveszítették jelentőségüket. Nem is bánom, hogy voltak, mert színesebb tőlük az élet. Azon pedig egyáltalán nem kéne meglepődnöm, hogy minél nagyobb kaliberű dolgoba kezdünk, annál nagyobb erő kell a megvalósításához. Mivel mi nem tudunk a langyos vízben ülni, egyre nagyobb, egyre távolabbi célokat tűzünk magunk elé. Ennek a ténynek ismeretében tehát felesleges aggódni a jövőn: pihenésről jó ideig szó sincs.
A jövő év hatalmas kalanddal indul és egyáltalán nem rutinos hétköznapok sorának ígérkezik. Már nem mérlegelünk, eldöntöttük, hogy belevetjük magunkat!…és ha már nyakig érnek a gondok…majd megoldjuk őket :-) …ahogyan eddig is minden alkalommal. Lehet, hogy tovább tart majd, de a addig nincs vége...tudjátok! Jelszó: “Csak akkor lehetetlen, ha belegondolunk!” (Kalóz Kapitány)
Jó szelet mindenkinek! :-)






It's not the end until it's all good. :-) That's kind of the way I see this past year, although I didn't come up with this piece of wisdom. The timing of our happy ending was perfect calendar-wise, and by closing time, everything had settled, except the lines on my face. I'm afraid they need a bit more time. The end of the holidays is drawing near, the frozen-frosty storyland of Christmas is just a hazy memory from the distance of a few days. The thaw made the world gray again, and it's like it all never even happened. But I'm not upset, because my favorite part is still ahead! The “this year, for the first time...” game. Which actually isn't a game at all! Way back when, xy recorded the big events of the past year in his Bible each Christmas. That's what we've been doing for a while now. Not in the Bible, of course, we write what we want to remember on the wall, and not at Christmas, but on New Year's Eve, but it works all the same. We leave everything behind so quickly during the year, we move past the obstacles almost without a trace, with no celebration. This little ritual helps appreciate things. This year is slowly taking shape in my head, and despite the favorable outcome, I say it was a mistake to toast with carbonated mineral water last New Year's Eve – we were asking for trouble. But I can assure everyone that I will be very careful this year, maybe even from the early morning of the 31st. If it helps!?
The glory belongs to my husband, He is the hero of this year! He moved mountains and surpassed the impossible day after day. I admire how he keeps on going ahead tirelessly (though sleep-deprived), with stubborn determination. He blazes a trail for us kindly, but with extraordinary firmness. He methodically brushes the vipers aside, and he is forever smiling – he says he gains strength from us. When he says that, I feel ashamed because I freak out more and more often. Most of the time I only see that everything is in vain, everything is overwhelming... I'm drowning! But that's not the point, it's what he sees. Finding the right balance. That's what I should always keep in mind. I don't know where my mind keeps going off track... but I've decided that I will pay attention from now on. I won't go into detail about the hardships of this year, they've lost importance. I don't mind that we had them, they make life more colorful. And I shouldn't be at all surprised that the greater the task we undertake, the greater strength we need to accomplish it. Since we can't sit still in lukewarm water, we keep setting bigger and more distant goals for ourselves. So, knowing this, it's no use worrying about the future. Resting will not be in the picture for quite a while.
The next year is starting with a great adventure, we're not expecting any boring, routine days. We're not pondering anymore, we've decided to dive in... and if we will be up to our necks in problems... we'll solve them! … the same way we have done so far each time. It might take longer, but the story can only end happily. The motto: “It's only impossible if you stop to think about it!” (Pirate Captain)
I wish you all fair winds! :-)