Marbushka

Ezzel a bejegyzéssel tartozom a tengerimalacok jóhírének. Sokan kérdeztétek, hogy hogyan boldogulunk, így egy rövid beszámolóval visszaállítom fajtájuk fényét. Ott hagytam abba a krónikát, amikor még ilyen beszélgetés foszlányokat lehetett elkapni nálunk:

- Képzeld apa, a malacok nem kaphatnak “k” betűs dolgokat!
- Éspedig?
- Káposzta, karalábé, karfiol…
- Ühüm…és mi a helyzet a kalapáccsal?
- De apaaaaa!
- Ja, ja, ja, ja… az “k” betűs… akkor vasvilla?

A két hétig tartó ostromállapot után a helyzet minden átmenet nélkül rózsásra fordult. A cocák nappali üzemmódra kapcsoltak, kinyíltak és hajlandóak voltak szóba állni velünk. Kaptak egy kifutót, így nem csak a házukat, de most már a szobát is le tudják amortizálni. Ami újdonság volt számunkra (és nem aratott osztatlan sikert a család minden tagja körében), hogy a cocák kerti locsoló stílusban tudnak pisilni, főleg, ha a területük megjelölése a cél. A dizájnos házuk fala oda lett, (illetve gazdagon illusztrált) és a kifutó alá is kényt…

Az első telefonom Nokia volt és sárga. Teljesen elvarázsolt, hol bárhol bárkit elérhetek és viszont… bár már akkor is állatira utáltam telefonálni. Aztán néhány készülékkel később a technika odáig fejlődött, hogy már lehetett fotózni is. Kis felbontású képeket ugyan, de végre értelmet nyert számomra a telefon léte és az a tény, hogy hurcolom magammal. Aztán beköszöntött a képmanipuláció időszaka és ezzel eljött számomra a kánaán. Bárhol, bármikor dolgozhattam. Persze ennek nagyon nincs jellemépítő hatása, de elnéző vagyok magammal: ennyi kihágás belefér. Mindig magyarázom Bojkának, hogy a kütyük csak eszközök a célod megvalósításához és vigyázni kell a függőséggel, de csakúgy mint minden más esetben, a szabad szemmel is jól látható szülői példát követi a gyermek. Először a digitális rajzolás ejtett rabul, aztán meg az animáció… az már biztos, hogy nem végelgyengülésben fogok elhalálozni sokkal inkább az agyrobbanás esélyes. A tanulási folyamat pedig egyáltalán nem egyszerű. A már meg…

Hosszú idő után babázzunk egy kicsit megint! :-) Emmát ezúttal egyszerre két szettben jelentettük meg: az egyikben vásárol, bagettet, fagyit…ilyesféléket…de ügyel rá, hogy annyira csinos legyen, hogy ne kelljen egyedül hazacipelnie a csomagokat. A másikban már alkalmi ruhában van és bárhová is mennek majd, Mishának biztosan ő lesz a legszebb. Készítettünk egy hálóing szettet is azoknak, akik lemaradtak a korábbi mackós-pizsamás kiadásról. Ez a nyuszi eszméletlenül aranyos, Emmának és Jankának is biztosan meseszép álmokat hoz.




Drum roll please, here comes Emma in two different sets! In the first one she wears a lovely dress, you know, just for shopping and being pretty enough to have a boy to carry her bag. In the another she is in a party dress to celebrate… whatever she wants. We designed one more for those people, who missed the good night set that we produced before. It contains a bunny which is increadibly cute, it makes Emma’s or Janka’s dreams sweeter!

Gyakorló szülőként talán észrevettétek, hogy a játék során azt a legnehezebb kivárni, amíg egy másik játékos befejezi az akcióit amikor rajta van a sor. Nálunk itt szokott elszakadni a cérna. Na nem a férjemnél, nem is Bojkánál, - hanem nálam. :-D Ahogy haladunk előre az időben, egyre komolyabb gondjaim vannak a türelemmel. Ezért addig matekoztam az új játékmenettel (a Gü-vel), amíg elértem, hogy mindenki akció helyzetbe kerülhessen, ne csak az a játékos aki éppen soron van. Így nem lehet unatkozni, sőt! Nagyon kell figyelni amikor valaki más forgat, hogy neked milyen hasznot hoz vagy éppen milyen akadályt támaszt az új szituáció. A játék lényege röviden a következő: színes kristályok kellenek a Güknek a gyógyító vackaik elkészítéséhez. Minden fura kis élőlény meggyógyításához más-más színkombináció kell. Ezeket a “recept” kártyákat a megfelelő színű kristályok beadásával tudod majd elnyerni. A kristályokat azonban nem könnyű megszerezni, mert a tábla középső részén lévő mozgó kertek…

Valójában nem bolt, csak kirakat. Az első kirakatunk! :-) / It's not a shop, just a shopwindow. Our first shopwindow! :-)

Az új játékkal, a Gü-vel zátonyra futottam. Ez nagyon feltupírozta az idegeimet. Főleg, hogy nem kicsit sikerült buknom rajta: nagyjából a tervezés vége előtti pillanatban jutott el a tudatomig, hogy valami egészen mást csináltam, egészen más stílusban. Megint beszippantott a Pro-create. Nagyon észnél kell lenni a digitális rajzolásnál, mert mivel nincsenek határok. Legtöbbször azt veszed észre, hogy a képed egyre életszerűbb és még mindig nem tudod abbahagyni, csak dolgozol, dolgozol rajta, pedig a stílus már odaveszett az első tíz percben. Még jó, hogy a rajzolás menetéről lehet videót készíteni, így gyönyörűen visszanézhető, hogy hol rontottad el. Szóval kezdem újra. A történet szépsége, hogy a legviccesebb és mozgalmasabb játékmenetet sikerült megalkotni eddigi fennállásunk során, a makettet már ronggyá játszottuk, megunhatatlan. Jó lenne, ha másodszorra nem cseszném el, amire lássuk be, igen nagy esély van.




I failed the design of the new game. It made me really nervous. I just re…