csúcstalálkozó • summit meeting

huh, nehezen gyorsulok vissza. Mivel végig dolgoztam a babaházzal az ünnepek alatt, így logikusan addigra fáradtam el, mire kezdeni kellett volna az évet újra - feltöltődve. Lehet, hogy idén ezért is nem tettem ígéreteket, amiket meg kell valósítanom. Rájöttem, hogy nyomaszt a sürgetés és folyamatosan hiányérztem van. Igaz, hogy a listán lévő dolgok helyett készült más, de a fókuszban az elégedetlenség marad: kizárólag az, amit nem csináltam meg. Így idén leültünk a férjemmel és első alkalommal a kapacitásunkról beszéltünk, térben és időben behatárolva a lehetőségeinket. Nagyon inspiráló volt. Ami rossz hír, hogy sok játéktól elbúcsúzunk, de ígérem helyettük új izgalmas dolgok születnek majd. Két játék már folyamatban van, ezek témájukat tekintve nagyon közel állnak hozzám: a kutyák és a főzés. Persze külön-külön. Jelenleg a firkálás stádiumban van mindkét projekt, de azért megosztom. Néha jó visszanézni, hogy mi miből mi lett…

Wow, I’m having a hard time speeding up again. Since I was working with the doll house all through the holidays, logically I got tired by the time we should be starting up again – refreshed. Maybe that’s partly why I hadn’t made promises this year that I have to keep. I realized that the pressing depresses me and I have a constant feeling of something missing. It’s true that other things were done instead of those on the list, but dissatisfaction remains in focus: exclusively what I have not done. So this year we sat down with my husband and for the first time we talked about our capacity, limiting our possibilities in space and time. It was very inspiring. The bad news is that we are saying goodbye to lots of games, but I promise new, exciting things will be born instead of them. Two games are already in progress, these are very close to me regarding their themes: dogs and cooking. Of course separately. Currently both projects are in the doodling phase, but I’ll share it. Sometimes it’s nice to look back at what became of what…

titkos kert • secret garden

Belyart csodálatos kertet készített Emmának: igazi meglepetés volt, köszönjük az ajándékot!!!

Belyart made a lovely garden for Emma. It was a great surprise, many thanks for her! 

a kék korszak vége • the end of blue series

babaház • doll house

... ahogyan korábban említettem Jankának házra volt szüksége. Ez önmagában nem lett volna nagy probléma, de a házra támasztott igénye történetesen egybe esett azzal a pillanattal, amikor Bojka befejezte a Tündérboszorkány című könyvet. A történet teljesen a hatalmába kerítette, így a házépítés egyik alapfeltétele volt, hogy legyen benne könyvtár. Kivehető, lapozható könyvekkel. Most már látom, hogy Bojka adta meg a kezdő lökést ehhez a gigantikus, eszement projekthez, amihez normális ember akkor sem kezd hozzá, ha meggyőződött róla, hogy minden szükséges hozzávaló a kellő mennyiségben rendelkezésre áll. Sajnos amikor agyrobbanásom van a realitás nem tud összezavarni. Férjem aggódó pillantásaitól kísérve tehát azzal gazdálkodtam, ami itthon volt. A lámpa projektből maradt három ív karton, amit utolsó papírfecniig beépítettem. Minden fellelhető ragasztót felhasználtam: egy nagy stiften kívül elfogyott még kettő, amiket Bojka kapart elő innen-onnan + kellett még egy flakon folyékony ragasztó, egy tekercs duplafix,  némi drót, textil, rengeteg nyomtatópapír meg nyomtatópatron. Statikailag sajnos nem volt megalapozva az építkezés, így amikor az épület oldala hordósodni kezdett kénytelen voltam néhány könyvkötő lemezt is segítségül hívni. Mentségemre legyen mondva, a terhelést előre nem tudtam femérni, miután halvány fogalmam sem volt, hogy hol állunk meg. Bőven elég volt az aktuális igényekre koncentrálni, úgymint: "-Anya, az a dolgozószoba? -Nem. - Akkor melyik lesz a dolgozó szoba? ...." A falakat sikeresen kiegyenesítettem, de a födém ebben a pillanatban is hullámot vet. Nagyvonalúan úgy döntöttem, hogy ez direkt jó. Pontosabban fogalmazva: így marad. Időközben teljesen perfekt lettem tapétázásból, kasírozásból, kárpitozásból. Könyvkötőként is debütáltam, kétes eredménnyel. Voltak malőrök szép számmal, főleg a ragasztóval. Nem mindig oda ragaszkodott, ahová akartam, így az egyik felső szoba sarka kilóg és két ablakot is sikerült letapétáznom a külső munkálatok során. Fogcsikorgatva tudtam csak a tapétát visszabontani. Rengeteg ötletet és energiát merítettem a történteből, ami szépen lassan a házzal együtt kerekedett ki. Bojka is keményen dolgozott: hajtogatott, varrt és mindenekelőtt maximalista ötleteivel hozzájárult, hogy a végeredmény ilyen mértékben részletgazdag legyen.

Egy heti munka után elkészült a nagy mű, ami utólag a legszebb karácsonyi ajándékká avanzsált. Teljes joggal. Simán beköltöznék. Összefoglalva: még 2014-ben megszületett Janka, lett a csajoknak házuk meg történetük is, a férjem szerint csak zenét nem szereztem hozzá. Ami az új évet illeti: azt hiszem meg tudjuk valósítani a gyártást. :-) Na nem holnap... 

... as I said, Janka needed a house. This wouldn't have been a big problem in itself, but Bojka requested the house at the exact moment she finished the book Tündérboszorkány. She was totally overcome by the story, so one of the basic requirements of construction was for the house to have a library. With removable books with turnable pages. Now I see that Bojka gave the first push to this gigantic, crazy project that a normal person wouldn't start even if they had made sure that all needed materials are available in the required amount. Sadly when I have a brainstorm, reality cannot deteriorate me. Accompanied by my husband's worried glances, I made do with what we had at home. There were three sheets of cardboard left from the lamp project, which I built in to the last scrap. I used all available glue: besides a gigantic stick, two more ran out that Bojka fetched from here and there + I needed a bottle of liquid glue, a roll of two-sided tape, some wire, textile, tons of printing paper and printing cartridges. Unfortunately the construction was not established statically, so when the side of the building started to bulge, I had to use the help of some bookbinding boards. In my defense, I couldn't estimate the weight beforehand, because I had no idea where we would stop. It was more than enough to concentrate on the current needs, like "Mom, is that the study?" "No." "Then which one will be the study?" "..." I succesfully straightened the walls, but the slab is still wavy. I liberally decided that it's good this way. To be more exact: it will stay this way. Meanwhile I became perfect in paperhanging, mounting, upholstering. I also debuted as a bookbinder, with dubious results. There were numerous obstacles, especially with the glue. It didn't always stick where I wanted it to, so the corner of one of the upstairs rooms is hanging out, and I managed to wallpaper in two windows during the exterior work. I could only peel back the wallpaper grinding my teeth. I gained lots of ideas and energy from the story that slowly came to form together with the house. Bojka worked hard, too: folding, sewing, and most of all contributing with her maximalistic ideas to the end result being so crazy.

After a week of work the creation is completed, which afterwardsbecame the most beautiful Christmas present. With every right. I would move in in a heartbeat. In summary: still in 2014, Janka was born, the girls got a house and a story, my husband says the only thing I didn't do was compose music for them. Regarding the new year: I think we can realize production. :-) But not tomorrow...

külsőségek nélkül • without appearance

A Karácsony idén minden hagyományos díszletet mellőzött. Viharos, mennydörgéses napok előzték meg, míg végül 24-én reggel kibújt a nap. Kár volt. Az utolsó pillanatig vártuk a hóesést vagy legalább egy felhőfoszlányt a nap elé... nincs kiábrándítóbb, mint egy trópusi fényben fürdő karácsonyfa. A miénk kitett magáért: ezerrel ragyogott. A díszek szívárványszínűre bontották a fényt a falakon. A karácsonyi hangulatot így kénytelenek voltunk legbelül megteremteni. Hosszú hetek óta készültünk az ajándékokkal - a várakozás pedig, ha úgy vesszük, már maga is ünnep - így már nem is volt annyira zavaró, hogy kint dühöng a nyár. A napok olyan izgalomban teltek, hogy a végére már igazán tökmindegy volt, hogy esik a hó, vagy ragyog a nap... csak látni akartuk, hogy az ajándékok célba találnak. Idén mindent beleadtam: miközben álltam a sarat az irodában készültem a meglepetésekkel is. Három fotóalbumot és két festményt készítettem a férjemnek (az egyiknél sajnos lebuktam). Bojka a három szett Emma ruha mellé egy JANKA babát is kapott. Ezzel meg is pecsételtem a sorsom. Eredetileg úgy terveztem, hogy végre kiolvasom az Arany iránytűt a szünetben. Ha nem is a trilógiát (nem vagyok mohó), de legalább az első részt. Aztán leesett a hó és kiderült, hogy Jankának nincs hol laknia. Így azon kaptam magam, hogy már készítem is a házat. Nem is akármilyen házat...majd meglátjátok! Született hozzá mese is, így az eddig személyes történet nélkül létező babák (Bojka olvasmányélményeinek és az én mese-függőségemnek köszönhetően) megtalálták gyökereiket. De ezt majd a következő bejegyzés(ek)ben.

It has never been like this before: Christmas was preceded by days of summer storms and thunder. Then on the morning of the 24^th, the sun came out. We were waiting for snow to fall until the last moment, or at least for the sun not to shine so much… there is nothing more disillusioning than a Christmas tree bathed in sunlight. Ours was on its mettle: it was dazzling. The ornaments made the light rainbow colored on the walls. We had been preparing for weeks (which, in a way, is itself a celebration), so the weather was more indifferent minute by minute. The past few days had been spent in such excitement, that it really didn't matter if it's snowing or the sky opens up… We only wanted to see each other's faces when we exchange gifts. This year I gave it my all: next to keeping up in the office, I made three photo albums and two paintings for my husband (he caught me with one of them, so it became my husband's property, the other one, luckily, was a perfect surprise). Next to the three sets of Emma clothes, Bojka also received a JANKA doll. With this, I sealed my fate. I originally planned to finally finish reading The Golden Compass during the break. If not the trilogy, at least the first part. Then the snow fell, and it turned out that Janka has nowhere to live, Emma owns all the shelves and boxes. So I found myself making a house for Janka. And not any house… A story was born for it, too, so the dolls that have so far been living with no personal story (thanks to Bojka's reading experiences and my fantasy addiction) found their roots. But I'll get to that in the next entry.

az élet csodaszép • it's a wonderful life

Már csak kétszer kell felkelni hajnalban és utána valószínűleg én is így fogom gondolni. Addig ez maradjon csak az, ami: egy klasszikus karácsonyi film címe. Nagyon naprakész vagyok a film témában mostanában, mert a férjem jobbnál jobb régi mozikkal rukkol elő esténként. Zseniális ötlet, mert meglehetősen nagy rések vannak a filmművészeti jártasságomban és hasznos kezdeményezés, mivel mozizás közben nem lehet munkáról csevegni. Mostanában ez nagyonis fontos szempont. Néhány hónap leforgása alatt számos fantasztikus filmélménnyel lettünk gazdagabbak neki köszönhetően. Eddig csak olvastam róla, de most már tapasztalatból mondhatom, hogy valóban lehet RETTEGNI a Hitchcock filmeken (Szédülés/Vertigo, A hátsó ablak/Rear Window - brutálisan jók), és azt is, hogy tényleg vannak KLASSZIKUSOK (A hosszú álom/The Big Sleep, Észak-Északnyugat/North by Northwest, Casablanca). Az élet csodaszép szintén az egyik a sorban. Ha kedvet kaptok hozzá, keressetek rá, már hozzáférhető magyar szinkronnal. Előre szólok: a kortárs életérzéshez szokott nézőknek nyilván lassú, régimódi és túl pozitív. A jelenkori szuperhősök ragyogásától hunyorgóknak viszont szívmelengető élmény lesz EMBEREKKEL találkozni a filmben. Ezeken túl van még benne egy érdekes felvetés: milyen lenne az élet, ha nem születtünk volna meg? Persze csak annyira merül el ebben a kérdésben, amennyire a karácsonyhoz és a hepiendhez szükséges. Mi pedig annyit rágódhatunk rajta a saját életünkre kivetítve, amennyit akarunk.

Van még egy film, szintén karácsonyi, kevésbé jó, de nem ez a lényeg. A címe: Shop Around the Corner. Ha megnézitek esetleg, rá fogtok jönni, hogy több furcsaság is van benne. A történet ugyanis magyar. A helyszín szintén (Andrássy út-Balta utca sarok). A szereplők nevei, a boltban látott feliratok, a stílus, minden. Fura kontraszt az amerikai színészgárdával. Annyira hihetően magyar karakterek mégis, hogy a férjemet aggodalommal töltötte el, hogy bármelyik pillanatban felbukkanhat Kabos Gyula. Huh, szerencsére nem. A főszereplő csaj lehetett volna 20-30 évvel fiatalabb, vagy inkább fényévekkel szimpatikusabb, akkor szavam nem lenne. A legkülönösebb az, hogy a huszadik perc környékétől azon gondolkodsz majd, hogy honnan ismerős a történet. Elárulom, döbbenet: ezt a filmet fényezték fel majd adták el újra A szerelem hálójában címmel (You've Got Mail - Meg Ryan, Tom Hanks). Ez az első eset, hogy a feldolgozás jobban tetszik, mint az eredeti. A férjem szerint a főszereplő csaj a ludas. Talán.

Nos, ez a bejegyzés talán kevésbé sikerült karácsonyosra. Nem akarok senkit áltatni, most még valóban nem érzem az áhítatot, csak azt, hogy fáradt vagyok. Vagy halott. De tudom, hogy ha az ünnepi előkészületek után amikor lerogyunk majd, akkor végre körül vesz a csend és elégedettek lehetünk: szép munkát végeztünk. Akkor majd megnézzük a filmet, begyújtunk a kályhába és körénk gyűlnek az angyalok. Olyan messzinek tűnik ez még, addig rengeteg munkánk van hátra. Kellemes ünnepi készülődést Nektek és ha addig nem találkoznánk, Áldott Ünnepeket kívánunk!

Az első ünnepi kiegészítőkkel elkészültem (Üdvözlőlap és kártya)

I only have to wake up early in the morning twice, and then I will probably think so, too. Until then, let it be just what it is: the title of a classic Christmas film. I'm very up-to-date in movies lately because my husband comes up with great old movies every night. It's a great idea, because my knowledge on cinema is pretty gappy and it's a useful proposal, since you can't chat about work while watching a movie. Over a few months we have been enrichened by numerous fantastic film experiences thanks to him. So far I've only read about it, but now I know from experience that you can really be TERRIFIED watching Hitchcock films (Vertigo, Rear Window - they're awfully good) and also that there really are CLASSICS (The Big Sleep, North by Northwest, Casablanca). It's a wonderful life is also one of them. If you want to watch it, you can download from the web in colour version as well. I warn you: for eyes used to contemporary bustle it is slow, old-fashioned and positive. But for those who have to squint for the blaze of modern superheroes it will be a heart-warming experience to meet PEOPLE in the film. Also, it poses an interesting question: what would life be like if we hadn't been born? Of course it only goes so deep in the question as is needed for Christmas and a happy ending. And we can ruminate about it projected on our own lives as much as we want. :-)

There is another film, also a Christmas one, but I am not mentioning it because it is particularly good. It's called Shop Around the Corner. If you watch it you will realize there are some strange things about it. Namely, the story is Hungarian. As well as the location (corner of Andrássy út and Balta utca). The characters' names, the signs in the shop, the style, everything. My husband was worried that Gyula Kabos might make an appearance in it. Luckily not. The main character could have been 20-30 years younger, or lightyears more sympathetic, but that's not the point. The strangest is that about 20 minutes into the film, you'll start wondering why the story is so familiar. I'll tell you, it's astounding: they polished and re-sold this movie with the title You've Got Mail.

Well maybe this entry didn't turn out so Christmas-y. I don't want to lead anyone on, I really don't feel the spirit yet, just that I am tired. But I know that if we collapse after the holiday preparations, then we will finally be surrounded by silence and we can look back on this year with satisfaction. Then we'll watch the movie, light a fire in the stove, and the angels will gather around us. We still have lots of work to do until then. Happy holiday preparations to You and if we don't meet until then, we wish you Blessed Holidays!

Well, I our Christmas design is ready yet (Chritmas card and gift tag):