Marbushka

Előző bejegyzésemben lévő értekezésemet a blogbejegyzések hiábavalóságáról tekintsétek tárgytalannak! A blogolás hozzátartozik a munkamenetemhez Szükségem van rá, hogy átgondoljam, értékeljem, rendszerezzem és lezárjam a részfolyamatokat. Erre pedig ez a legmegfelelőbb forma. Olyan, mintha egy prezentáziót készítenék - saját magamnak. Gyakran előfordul, hogy blogírás közben “mellesleg” megszületik a végső megoldás. Megállapíthatjuk tehát, hogy az én estemben előre tervezni képtelenség. Egy dolog biztos, hogy báááármi lehet. Így tehát nem meglepő, hogy a tengerimalacos játékot beelőzve hirtelen megszületett EZ az ötlet. A története a babadoboztól indult, ugyanis ennek az új játéknak a babáink lesznek a főszereplői. Emma, Janka, Emil, Misha. Így néznének ki, ha nem rongybabák lennének. Ez az új stílus azonban fölülírta a dobozterveimet (értsd: kuka), tehát akkor hosszú, fáradságos munka után megállapíthatjuk, hogy nagyon ígéretesen dől dugába minden. A lényeg, hogy ura vagyok a káoszna…

Íme az utolsó ízelítő a baba-stílusváltó projektből. Sokat vívódtam, hogy jól teszem-e, hogy minden szösszenetét megosztom a munkának. Néha úgy érzem, hogy csak felcsigázom a kedélyeket és mire megjelenik a kész játék addigra már unalmassá válik. Nehezemre fog esni, mivel nem vagyok titoktartó típus… de ha sikerül, legközelebb már a kész babákat mutatom majd meg. :-D


Here is the last teaser for the new doll sets. I’ve been thinking for a long time if I do it right or not when I share all the pieces of the artwork before publishing a game. Most of the time I feel better to keep the new projects in secret because the games will lose their magic at the first sight. So I try my best to be quiet and we will meet again when the dolls will be available!

Egy újabb példa arra, hogy a tervezésnek sosincs vége: egy játék a megjelenése után is tovább él és formálódik, mintha mi sem történt volna. Különösen a babákkal kapcsolatban van ez így. Sok tervem van/volt: tematikus szettek, babaház, foglalkoztató füzet, képregény… minden. Az egész visszanézve csak szép próbálkozás volt, ujjgyakorlat valamihez, amit csak most sikerült keretbe foglalni. A babaházat az új doboz fogja “megszemélyesíteni”, amíg valaha lesz kapacitásunk megalkotni az eredetijét. A szettekhez szintén a doboz biztosítja a tökéletes helyszínt, mivel a dobozbelső minden megjelenéssel újabb és újabb történeteket mesél majd, míg a külső pedig ugyanaz marad. Az új grafika ráébresztett, hogy a képregényt jobb nem fotózni, minden babának születhet egy rajzolt karaktere. A történetek tehát nem érnek véget! Mindig újak születhetnek és jelenhetnek meg az elkövetkezendő baba szettekkel. Mivel a doboz külsejét egységesre terveztem, így megoldható, hogy egy ruha baba nélkül is elérhet…

Amikor Bojkát hároméves korában megkérdeztük, hogy mire való a kincs, gyorsan és határozottan rávágta: "- Jóra!"  :-D Azóta a kincs központi eleme a játékainknak. Sajnos a felnőttek gyakran nem ismerik az igazi jelentését. Sokáig figyeltem Bojka szerepjátékait mire rájöttem, hogy a kincs a gyerekek számára egyrészt valami különleges, mesés dolgot szimbolizál de méginkább a kalandok sorát, amik elvezetnek hozzá. Az új játékunk alapkoncepciója az volt, hogy az élvezetes csapatmunka jutalma olyan dolog legyen, ami mindezt egyesíti és mégsem kisajátítható. A mi kincsünket nem lehet elmozdítani a palotából, de mindenkinek a kívánságát teljesíti aki megtalálja a hozzá vezető utat.
Ahogyan az lenni szokott, egy valaki megpróbálta elcsenni a kincset, de rosszul járt: azóta is a kastélyban kísért és lopkodja a kulcsokat. Szerintem tudjátok kire gondolok! :-)
Fogadjátok szeretettel az új játékunkat! Mától elérhető!
A hozzá készült kis mozit itt nézhetitek meg.



Our daughter, Bojana was…