Posts

Showing posts from January, 2015

csúcstalálkozó • summit meeting

Image
huh, nehezen gyorsulok vissza. Mivel végig dolgoztam a babaházzal az ünnepek alatt, így logikusan addigra fáradtam el, mire kezdeni kellett volna az évet újra - feltöltődve. Lehet, hogy idén ezért is nem tettem ígéreteket, amiket meg kell valósítanom. Rájöttem, hogy nyomaszt a sürgetés és folyamatosan hiányérztem van. Igaz, hogy a listán lévő dolgok helyett készült más, de a fókuszban az elégedetlenség marad: kizárólag az, amit nem csináltam meg. Így idén leültünk a férjemmel és első alkalommal a kapacitásunkról beszéltünk, térben és időben behatárolva a lehetőségeinket. Nagyon inspiráló volt. Ami rossz hír, hogy sok játéktól elbúcsúzunk, de ígérem helyettük új izgalmas dolgok születnek majd. Két játék már folyamatban van, ezek témájukat tekintve nagyon közel állnak hozzám: a kutyák és a főzés. Persze külön-külön. Jelenleg a firkálás stádiumban van mindkét projekt, de azért megosztom. Néha jó visszanézni, hogy mi miből mi lett… Wow, I’m having a hard time speeding up

titkos kert • secret garden

Image
Belyart csodálatos kertet készített Emmának: igazi meglepetés volt, köszönjük az ajándékot!!! Belyart made a lovely garden for Emma. It was a great surprise, many thanks for her! 

a kék korszak vége • the end of blue series

Image

babaház • doll house

Image
... ahogyan korábban említettem Jankának házra volt szüksége. Ez önmagában nem lett volna nagy probléma, de a házra támasztott igénye történetesen egybe esett azzal a pillanattal, amikor Bojka befejezte a Tündérboszorkány című könyvet. A történet teljesen a hatalmába kerítette, így a házépítés egyik alapfeltétele volt, hogy legyen benne könyvtár. Kivehető, lapozható könyvekkel. Most már látom, hogy Bojka adta meg a kezdő lökést ehhez a gigantikus, eszement projekthez, amihez normális ember akkor sem kezd hozzá, ha meggyőződött róla, hogy minden szükséges hozzávaló a kellő mennyiségben rendelkezésre áll. Sajnos amikor agyrobbanásom van a realitás nem tud összezavarni. Férjem aggódó pillantásaitól kísérve tehát azzal gazdálkodtam, ami itthon volt. A lámpa projektből maradt három ív karton, amit utolsó papírfecniig beépítettem. Minden fellelhető ragasztót felhasználtam: egy nagy stiften kívül elfogyott még kettő, amiket Bojka kapart elő innen-onnan + kellett még egy flakon f

külsőségek nélkül • without appearance

Image
A Karácsony idén minden hagyományos díszletet mellőzött. Viharos, mennydörgéses napok előzték meg, míg végül 24-én reggel kibújt a nap. Kár volt. Az utolsó pillanatig vártuk a hóesést vagy legalább egy felhőfoszlányt a nap elé... nincs kiábrándítóbb, mint egy trópusi fényben fürdő karácsonyfa. A miénk kitett magáért: ezerrel ragyogott. A díszek szívárványszínűre bontották a fényt a falakon. A karácsonyi hangulatot így kénytelenek voltunk legbelül megteremteni. Hosszú hetek óta készültünk az ajándékokkal - a várakozás pedig, ha úgy vesszük, már maga is ünnep - így már nem is volt annyira zavaró, hogy kint dühöng a nyár. A napok olyan izgalomban teltek, hogy a végére már igazán tökmindegy volt, hogy esik a hó, vagy ragyog a nap... csak látni akartuk, hogy az ajándékok célba találnak. Idén mindent beleadtam: miközben álltam a sarat az irodában készültem a meglepetésekkel is. Három fotóalbumot és két festményt készítettem a férjemnek (az egyiknél sajnos lebuktam). Bojk