Marbushka

Vége a karácsonynak. Ülök és nézem a feldíszített fát. Az illata nyugalmat áraszt, a fényei átmelegítenek, pedig alig találkoztunk. Mi maradt a karácsonyból? Képek, villanások. A betegségünk, ami menetrend szerint érkezett, mint minden évben. A döbbenet, ahogyan állunk a boltban a fenyőfák hűlt helyén. A férjem arca, ahogy a sarokba dobált selejtek közül közül kihúzza a legtökéletesebb fát, amink valaha volt. Az a kép sokkal élesebb mint szeretném, ahogy rohanunk az állatkórházba, hogy megmentsék Grafit életét és várjuk a hívást, hogy a műtét hogyan sikerült. A kép ahogy a karácsonyi partin hallgatjuk a szomszédaink történeteit és elhisszük, hogy az emberek jók és az élet szép. Szentestén a tökéletes fa képe is kirajzolódik, a becsomagolt ajándékokkal és az érzés, hogy ezek csak kellékek, díszlet. Az fontos, hogy sikerült együtt vagyunk. Egy élet megmentve, Bojána és a mi könnyeink felszárítva és bármi történjen is, mi itt vagyunk, egymásnak. Mindig, jóban, rosszb...

A meglepetés, amivel készültünk, elmaradt. Az élet kicsit átírta a terveinket és szokás szerint emlékeztetett a fontossági sorrendre. A Karácsonyi meséhez készítettünk animációt, de a zenei részre végül nem maradt idő. Az is igaz, hogy játék sem maradt... Köszönjük, hogy velünk voltatok ebben az évben! Meseszép Karácsonyt és nagyon boldog új évet kívánunk! Szeretettel, Marbushka Update 30.01.2018. Kész a mozi!!! / Ready!!!   The surprise, that we wanted to share with you unfortunately failed. We created the Christmas Tale movie, but we run out of time and we couldn't complete it with music. I hope it will be fun also in January revealing the happy Christmas memories.  Thank you for your attention and support during this year! Have a wonderful Christmas and a very happy new year! With love, Marbushka

Az első mezokozmosz szerelem volt első látásra. A neve nagyon tudományos, de amit takar, az egy kis csodavilág! Az én választottam egy gyönyörű kis fenyő volt párával borított üvegben, mohával takart földjén nagyon hiteles műhó csillogott. Normál esetben nem kedvelem a műanyag hozávalókat, de ez kicsit sem látszott annak! Belenéztem, és láttam a karácsonyt. Bármit megadtam volna érte! Olyan volt, mint egy instant álom. Minél tovább néztem, annál több emléket csalogatott elő. A papírja azt ígérte, hogy egy évig is vidáman él bent az üvegben a kis növény és sem locsolnom, sem tápoldatoznom nem kell. Ideálisnak tűnt, pont ezen a két ponton szokott elcsúszni a növénynevelési projektjeim nagy része és enyészetbe fordulni minden növényi szervezet az otthonunkban. Bojána szülinapjára hasonló szépséget kért, ami ismét hülye döntés volt, hiszen meg sem vártuk, hogy az előző üvegbe zárt csoda életben marad-e. Akkor ebből már sejthető a történet végkimenetele: a növénykék órára pontosan ugy...

A tegnapi ködös, hűvös estén megérkezett hozzánk a Télapó! Egy hete hajózott be a kikötőbe. Azóta járja a várost és apró ajándékokat csempész a gyerekek cipőjébe. Az igazán nagy ajándékot ötödikére tartogatja, a tetőkön lovagolva a kéménybe pottyantja a zsákját, így a kandallókban ott várja a gyerekeket az ajándék. A megérkezése napján itt lovagolt el az ablakunk alatt. Még szerencse, hogy nem a tetőn, ahogy azt ötödikén teszi, Bojána biztosan szívbajt kapott volna. Tegnap hozzánk is bepottyant a zsákja az első holland ajándékokkal: Bojka a nevének kezdőbetűjét kapta csokiból és egy mézeskalács Télapót. Szeretem ezt az időszakot, mert a Télapó érkezésével elkezdődnek a téli ünnepek. lyenkorra már furcsa, bölcs távolságtartással szemlélem az elmúlt évet, hirtelen már nem is tűnik olyan fontosnak semmi. Jól esik lezárni a hétköznapokat és ráhangolódni a pihenésre. A városban másképpen érkezik a karácsony. Döbbenet, itt életre kelnek a klasszikus, képeslapba illő díszle...