Marbushka

Íme a hét programfüzete: Mélymerülés a valóságban. Kétes kimenetel ű és még nem lezárt lelkigyakorlatok. Egyensúly. Az egyensúly alatt azt értem, hogy a jót rossz követi és fordítva. Bár a jó részek nekem valahogy rövidebbnek t ű nnek. Lehet, hogy csak nem figyelek eléggé. Miért van az, hogy ha kezdek ellazulni és élvezni az életet, abban a pillanatban valami bosszantó történik? Értem én, értem… fény-árnyék, jó-rossz… de biztos ennyire gyorsan kell váltani? A jelek szerint ez nem kétséges. DE lehetne rosszabb is, mondjuk lehetnék annak a b ő rében, aki szórakozik velünk. Itt nagy leveg ő t vettem, és végiggondoltam a dolgot. Ha az ő életét élném, az egyetlen örömöm mások megszivatása lenne. Nem cserélnék vele, inkább szívok. Tulajdonképpen nekem már az is jó, hogy én én vagyok és nem ő . Na lám, van minek örülni. Sokkal jobb kedvem lett. Ebben a percben olvastam egy okosságot: "Before something great happens, everything falls apart." Remélem, igaz, mert a romhegyek...

…éééés íme a hivatalos fotók. Végre hasznát vehettem hajdani divatfotós gyakorlatomnak. Mondjuk Emmát jóval könnyebb fotózni. Leszámítva, hogy mindig belepislog ;-) a baba elérhető itt ... and here are the official photos of the second edition. Finally I could use my practice as a fashion photographer. It's  much easier to to take pictures of Emma. Except that she always blink when I expose;-) the doll available here

Egyre gyakrabban vágyódom el. Először csak térben, aztán INKÁBB időben. :-) Közvetlenül az indulás után fordul át a dolog. Ahogy nézem az igénytelen benzinkutakat, a koszos pályaudvarokat, az villan be, hogy szemmel láthatóan az utazás folyamata senkit sem érdekel. Mindenki csak oda akar érni valahova (minél gyorsabban), mert ott majd jó lesz. De közben? Az az idő is az életünkből ketyeg, nem? A Pinterest-en böngészve csodás fekete-fehér képeket találtam arról, hogy régen hogyan is ment ez. Hát nem így…Beleszerettem a vonatok, az állomások fotóiba. Az utazást kísérő tárgyak is egészen másképpen festettek. Igyekeztem Emma új kiadásában a legjobb hangulatokat összegyűjteni. Gondolom látszik, hogy nem a Déli pályaudvar-Siófok vonal indította be a fantáziámat. :-) Az Emmagazinban láthatjátok kedvenc képeimet a turista osztálytól a luxus kategóriáig.  DE: Emma utazik most helyettem. Egy reggel arra ébredt a húszas évek derekán, hogy bepakol a kockás bőr...

Közeledik már a nagy nap és én nem is állok olyan rosszul! Ma, november ötödikén, 11óra 11-kor bátran kijelenthetem, hogy a szülinapi kívánságlista rám eső részét teljesítettem!!! Tádáám! Pukkanjanak a pezsgősdugók (de gyorsan), kész van a hivatalos Bojána művészeti album második része és a festmény is!!!! Most már akár el is kezdhetek dolgozni. Esetleg. Az irodában persze laza kis őrültekháza van, biztos csak azért, hogy ne ragadjon el a csöpögős érzelgősség. Jó, akkor nem is részletezem. Ha már megúsztátok mélyenszántó gondolataimat az anyaságról és az idő múlásáról, azért mellékelek néhányat Bojka alkotásaiból, amiket 7 éves kora óta követett el: The big day is coming and I'm ready with Bojka's artbook and with the picture that she was asking for. Thank God, it's time to work again! We're busy at the moment so I won't share my thoughts of "motherhood" and "time" with you, but I would like to show a couple of p...