Marbushka

Kezd kicsit olyan lenni ez a főzős játék, mint amikor az ember a maga mögött hagyott munka kábulatában este bambán néz befelé a hűtőbe és próbálja kimatekozni, hogy az ott található dolgokból mi ehetőt lehet előállítani. Nagy lendülettel kezdtem rajzolni az ételeket, igen a kedvenceimet, amikor rájöttem, hogy nem ez a feladat. Nem vacsorát, hanem játékot készítünk. Ezt a harminc megrajzolandó kaját benéztem. Merthogy négy féle lesz belőlük: olyan ételek amiben 2 különböző, 3 különböző, 2 egyforma és 2 egyforma+1 különböző hozzávaló van. Harminc vagyis HARMINC ilyen szituációt provokáltam ki magamnak. Csak mondom. Lehet, hogy inkább megrajzolom a konyhát. Vagy egy másik játékot.  This cooking game is starting to be a bit like when you stare blankly into the fridge after a long day of work behind you and try to figure out what can be made that is edible out of the things to be found there. I started to draw the foods with great enjoyment, yes, my favorites, when I rea...

Ez a főzős játék jó nagy léptekű dolog lesz, csakúgy mint a babaház. Nem direkt, úgy látszik ez az idei karmám. A kutatómunkát leszámítva egy hete dolgozom rajta, és idáig a hatféle alapanyagkártya van kész. Ezen felül kell még hat szakács, 30 különböző ételkártya (eleje-háta), játéktábla (konyha) és a doboz mindkét oldala (étterem) meg a mese. Mindez egy vadiúj stílusban - így az igazi. Oké, most pánikba estem... Ebbe bele fogok halni. A játék témája annak a döbbenetnek köszönhető, amit az étkezési kultúra hanyatlása okozott a környezetemben. Őskövületnek számítok az ismeretségi körünkben, mert én nagyanyáink számára is felismerhető alapanyagokból gyártok ehető dolgokat. Minden nap, naponta többször is. Nem rendelünk kaját (különösen lefóliázott dobozosat nem), a gyorséttermeket és az előrecsomagolt cuccokat is nagy ívben kerüljük. Azon kihalóban lévő fajta vagyunk, akik elolvassák a kisbetűs részt a a dobozok hátán, és döbbenten állnak a tény előtt, hogy az élelmiszerbotrányba keve...