az új játékról • about the new game


Ez a főzős játék jó nagy léptekű dolog lesz, csakúgy mint a babaház. Nem direkt, úgy látszik ez az idei karmám. A kutatómunkát leszámítva egy hete dolgozom rajta, és idáig a hatféle alapanyagkártya van kész. Ezen felül kell még hat szakács, 30 különböző ételkártya (eleje-háta), játéktábla (konyha) és a doboz mindkét oldala (étterem) meg a mese. Mindez egy vadiúj stílusban - így az igazi. Oké, most pánikba estem... Ebbe bele fogok halni. A játék témája annak a döbbenetnek köszönhető, amit az étkezési kultúra hanyatlása okozott a környezetemben. Őskövületnek számítok az ismeretségi körünkben, mert én nagyanyáink számára is felismerhető alapanyagokból gyártok ehető dolgokat. Minden nap, naponta többször is. Nem rendelünk kaját (különösen lefóliázott dobozosat nem), a gyorséttermeket és az előrecsomagolt cuccokat is nagy ívben kerüljük. Azon kihalóban lévő fajta vagyunk, akik elolvassák a kisbetűs részt a a dobozok hátán, és döbbenten állnak a tény előtt, hogy az élelmiszerbotrányba keveredett cégek termékeit továbbra is árulják a szupermarketekben. ? Értem én, hogy nem jó a kajára költeni, mert nem olyan látványos mint egy új ruha, de engem nagyon zavar, ha hülyének néznek. Egyébként is, miért támogatnám a munkájukat? Mert szerintem a vásárlás igen, igen: támogatás! Akármikor megveszel egy terméket, helyet csinálsz a következő ugyanolyannak a polcon. A végső lökés Jamie Oliver előadása volt a TED-en. Ami nekünk még a jövő, az Angliában és Amerikában a jelen. Persze láttam már ilyen oktató játékot a Habától, de akkor még nem gondoltam, hogy ez hasznos lehet. Arra álmomban sem gondoltam, hogy nemcsak hasznos, de szükséges is. Aztán láttam, hogy sorban jönnek a gyerekek reggelente chipsszel, felpumpált (bocs, térfogatnövelt), ízfokozott péksütikkel, gumicukorral (ami vágóhídi hulladékból készül) és neonszínű löttyökkel uzsonna gyanánt. Az ingerküszöb nagyon magasra került. Van vajon út visszafelé? Ettől, bevallom, megijedtem. Nem gondolom, hogy megváltom a világot, (ah, pedig milyen szép lenne)... mégis tettem valamit. Még ha csak ennyit is.-

...azért nem lesz ám ennyire unalmas, mint ahogy leírtam... :-D







This cooking game is going to be of large scale, just like the dollhouse. Not on purpose, it seems like this is my karma for this year. Not counting research, I have been working on the game for a week, and so far, six ingredient cards are ready. Besides this, I still need six cooks, 30 different food cards (front and back), a board (kitchen) and the box (restaurant), and the story. All this in a brand new style - that's the way to go. Okay, now I'm panicking… This is going to kill me. The theme of the game is thanks to the shock that the decline of eating culture in my environment has caused. I count as a fossil in our circle of acquaintances, because I create edible things out of ingredients even our grandmothers would recognize. Every day, multiple times a day. We don't order food (especially not boxed and foiled food), we avoid fast food restaurants and prepackaged stuff, too. We are the endangered kind who read the small lettered part on the back of boxes and stand shocked before the fact that the products of companies who had been part of food scandals are still sold in the supermarkets. ? I get that it's not good to spend on food because it's not as spectacular as a new dress, but it really bothers me if they take me for a fool. Besides, why would I support their work? Because I think that shopping is, yes, yes: support! Whenever you buy a product, you make room for the next one of its kind on the shelf. The final push was Jamie Oliver's speech on TED. What is still the future for us is the present in England and America. Of course I've seen a similar educating game from Haba, but then I didn't think it could be useful. I didn't even dream that it is not only useful, but also necessary. Then I saw that kids come one after the other every morning with chips, pumped up (sorry, leavened), flavor enhanced pastries, gummy bears (which are made of slaughterhouse scraps) and neon colored drinks as snacks. The stimulus threshold has become very high. Is there a way back? I admit, this frightened me. I don't think I'm going to save the world (ah, how nice that would be)… but at least I did something. Even if just this much.

...but it won't be such boring like the desicription that I wrote :-D