képregények • comics





Mostanság tengernyi képregény fordul meg a házban - kizárólag motiváló célzattal. Bojkát ugyanis noszogatni kell olvasás ügyben. Több alternatívát  felkínáltunk, több módszert kipróbáltunk, de egyiket sem akarta magáénak érezni, csak vigyorogva figyelte, hogy pedálozunk tovább. Mivel a második osztály vége felé döcögünk a lelkesedésem elillant  és a "márpedig-most-már-legyen-valami" stratégiát alkalmaztam.  Amikor látta, hogy komolyan gondolom, rábökött a Garfield képregényekre. Ezek szerencsére meghozták az áttörést. Nem a macska személyisége ragadta meg Bojkát, hanem az, hogy este dinamós zseblámpával lehet a takaró alatt olvasni :-).
Közben persze felettem sem múlt el nyomtalanul a sok sajtótermék, így megszületett a Lighthouse Adventure játék a képregények stílusában. Kicsit a gyerekkori élmények is beleszövôdtek: az elnyomott színek és a szabad szemmel is jól látható nyomdai rács. A játékszabály is elég fordulatos előre és hátra is lehet lépni, a lépések száma a memóriakártyákon lévő pontok alapján történik, ha nem jól jegyzed meg, hogy melyik kártyán melyik szám volt, akkor nagyon mellé lehet trafálni. A cél, hogy a világítótorony őrét visszajuttatsd a szigetre, csak az nyer, akinek a hajójában ül a célvonal átlépésekor. Persze egymástól el lehet nyerni. :-)


Ha a családi fotókból szeretnétek képregényt készíteni a Halftone programot tudom ajánlani. Azonnal belopta magát a szívembe.

Lately lots of comic books come and go in the house – strictly for motivational purposes, since Bojka has to be egged on when it comes to reading. We offered multiple alternatives, tried multiple methods, but she didn’t want to accept any of them as her own, meanwhile she kept smiling and watching us struggle on. Since we’re waddling towards the end of second grade, my enthusiasm vanished and I implemented the „we-have-to-do-something-already” strategy. When she saw that I’m serious, she pointed to the Garfield comics. Luckily these brought a breakthrough. I don’t think Bojka liked the cat’s personality but rather that she can read under the covers in bed at night by flashlight (in secret).

Of course meanwhile the many press products didn’t leave me untouched either, so the Lighthouse Adventure game was born in comic book style. Childhood memories were also somewhat worked into the game: the dull colors and the easily visible press grid. The rules of the game are also pretty exciting, you can step forwards and backwards, the number of steps is defined by the points on the memory cards, if you don’t memorize it well, which number was on which card, then you can really mess up. The goal is to get the guard of the lighthouse back to the island, and only the player who has him in his or her boat at the time of crossing the finish line wins. Of course you can win the guard from each other. :-)

If you want to make a comic out of family photos, I recommend the program Halftone. I took a liking for it at once.