2013/04/24

az első...• the first...




az első nyomatok és a világítótorony javított verziója megérkeztek!
The first prints and the actual lighthouse arrived!

2013/04/22

csomagoljam? • wrap art






Tea Time szettünk a Csomagoljam? című kiállításon látható a Kiscelli Múzeumban!

Marbushka Tea Time set is in the collection of Wrap Art at Kiscelli Museum!

2013/04/12

képregények • cartoons





Mostanság tengernyi képregény fordul meg a házban - kizárólag motiváló célzattal. Bojkát ugyanis noszogatni kell olvasás ügyben. Több alternatívát  felkínáltunk, több módszert kipróbáltunk, de egyiket sem akarta magáénak érezni, csak vigyorogva figyelte, hogy pedálozunk tovább. Mivel a második osztály vége felé döcögünk a lelkesedésem elillant  és a "márpedig-most-már-legyen-valami" stratégiát alkalmaztam.  Amikor látta, hogy komolyan gondolom, rábökött a Garfield képregényekre. Ezek szerencsére meghozták az áttörést. Nem a macska személyisége ragadta meg Bojkát, hanem az, hogy este dinamós zseblámpával lehet a takaró alatt olvasni :-).
Közben persze felettem sem múlt el nyomtalanul a sok sajtótermék, így megszületett a Lighthouse Adventure játék a képregények stílusában. Kicsit a gyerekkori élmények is beleszövôdtek: az elnyomott színek és a szabad szemmel is jól látható nyomdai rács. A játékszabály is elég fordulatos előre és hátra is lehet lépni, a lépések száma a memóriakártyákon lévő pontok alapján történik, ha nem jól jegyzed meg, hogy melyik kártyán melyik szám volt, akkor nagyon mellé lehet trafálni. A cél, hogy a világítótorony őrét visszajuttatsd a szigetre, csak az nyer, akinek a hajójában ül a célvonal átlépésekor. Persze egymástól el lehet nyerni. :-)


Ha a családi fotókból szeretnétek képregényt készíteni a Halftone programot tudom ajánlani. Azonnal belopta magát a szívembe.



Lately lots of comic books come and go in the house – strictly for motivational purposes, since Bojka has to be egged on when it comes to reading. We offered multiple alternatives, tried multiple methods, but she didn’t want to accept any of them as her own, meanwhile she kept smiling and watching us struggle on. Since we’re waddling towards the end of second grade, my enthusiasm vanished and I implemented the „we-have-to-do-something-already” strategy. When she saw that I’m serious, she pointed to the Garfield comics. Luckily these brought a breakthrough. I don’t think Bojka liked the cat’s personality but rather that she can read under the covers in bed at night by flashlight (in secret).

Of course meanwhile the many press products didn’t leave me untouched either, so the Lighthouse Adventure game was born in comic book style. Childhood memories were also somewhat worked into the game: the dull colors and the easily visible press grid. The rules of the game are also pretty exciting, you can step forwards and backwards, the number of steps is defined by the points on the memory cards, if you don’t memorize it well, which number was on which card, then you can really mess up. The goal is to get the guard of the lighthouse back to the island, and only the player who has him in his or her boat at the time of crossing the finish line wins. Of course you can win the guard from each other. :-)

If you want to make a comic out of family photos, I recommend the program Halftone. I took a liking for it at once.


2013/04/03

rendhagyó húsvét • extraordinary easter


Márai Sándor Füveskönyv
129 - Az ütemről és a változásról
"Nemcsak az élethelyzeteket tanácsos tudatosan változtatni és másítani, hanem az életrendet is. Néha már egy-egy jelentéktelen utazás, néhány kilométeres helyváltoztatás is kiragad életünk megszokott, időnként gyötrő és elviselhetetlennek tetsző, helybenjáró tehetetlenségéből. (...) Éppen így változtatnunk kell napjaink életütemét is. Nem erőszakosan. Nem hebehurgyán. De tudatosan, ösztönösen, mikor úgy érezzük megtorpantunk egyfajta életmódban. (...) Csak nem megmerevedni az élethelyzetekben, csak nem papucsot húzni és szakállt ereszteni, s mindig ügyelni, hogy a világ teremtő erői készenlétben és várakozásban találjanak! (...) " 


Teljesen lemerülve, kedvtelenül indultam a Húsvétnak. Annyira bosszantott az egész bebetonozott koreográfiája, hogy a sonkát és minden egyéb hozzávalót is "elfelejtettem" beszerezni. Pénteken persze kapkodva próbáltam menteni ami menthető. Késő délutánra körvonalazódott, hogy ez a hajó elment. Az esélytelenek nyugalmával rogytam le a konyhában. Azt gondoltam, hagyom, hogy a lavina (amit én indítottam el) elsodorjon. Lesz ami lesz. Bojka túlfűtött ünnepi várakozása miatt azonban lelkiismeretfurdalásom lett (váratlan fordulat) és próbálam összekaparni a gondolataimat. Lám-lám mennyire kreatív tud lenni az ember pillanatok alatt, ha muszáj...Kiderült, hogy nem kell hetekkel korábban rágörcsölni a makulátlan dekoráció létrehozására, a karácsonyi madaras égők is kiválóan megteszik a megfelelő helyeken bevetve. Lehet (biztos), hogy a családom hálás is volt a végén, hogy ezúttal nem ragoztam túl. Szombaton zuhogott az eső, hideg volt. Plusz elromlott a mosógép. Ruhával megtömve, mert úgy az igazi. A nyuszi érkezése ilyenformán nem volt akadálytalan, viszont ennek tükrében már nem zaklatott fel annyira, hogy nem fő meg időben a nem létező Húsvéti sonka. Mosógép után rohangáltunk egész nap, pillanatról pillanatra improvizáltunk és a végére valahogy mégis egész jó kis nap kerekedett ki belőle. Ezt persze már a Gerlóczyban nyugtáztuk, ahol volt sonka is, tojás is... :-D Az sem rontotta el az ünneplést, hogy kiderült aznap estére van jegyem a Katonába a Nyaralásra. Amikor a zuhogó esőben araszoltam hazafelé az előadás után nagyon jó kedvem lett. Rájöttem, hogy tudni kell elengedni a dolgokat és élvezni azt ami van. Ez eddig nem volt rám jelemző. Ha már ilyen okosságok jutottak eszembe, idéznék egyet a darabból is: "Vigyázni kell, hogy mit mond az ember, mert a többiek azt hallják. "
Szép tavaszt mindenkinek!

I started Easter totally exhausted and unenthusiastic. The choreography of it all, set in stone, annoyed me so much that I even „forgot” to buy the ham and the extra large quantity of eggs. Of course on Friday I was in a rush trying to straighten things out. Late in the afternoon it became obvious that this ship had sailed. I collapsed in the kitchen knowing that it’s hopeless. I thought I’d let the avalanche that I started whisk me away. Come what may.
But I started feeling guilty because of Bojka’s overenthusiastic holiday anticipation and I tried to get my brain together.  Lo, how creative you can be in a few moments if you have to. It turns out you don’t have to start worrying about creating the immaculate decoration weeks ahead, the Christmas bird lights are just fine, used in the right places. That’s right, this year they made their debut as Easter decor. The others were probably (definitely) grateful, too, that I didn’t overdo it this time. It was pouring rain. It was cold. Saturday morning the washing machine broke. Full of clothes, because why not go all the way? Thus the arrival of the Easter bunny was not free of obstacles, but I wasn’t upset that the Easter ham wasn’t ready on time, since there was none. So we calmly ran around for a washing machine. We improvised from moment to moment, and what can I say, the best day we ever had came of it. We had dinner at Gerlóczy’s, and the splendor of the holiday wasn’t spoiled even by my realizing that I and I alone have a ticket to Katona Theater in the evening, where I watched Vacation. It was fantastic.
You have to be able to let things go and just enjoy them as they are.
As long as I’m coming up with such smart thoughts, let me quote one from the piece as well: „You have to be careful what you say, because the others can hear it. :-)”
Have a nice spring!