Under The Leaves
I probably have spent too much time walking in the forest with the dog because one day, I caught myself imagining fantasy creatures around me. I could clearly see them hiding under the arched roots and lying peacefully on the moss-covered islands in the lake. As I discovered more and more unique details in the forest, I sank deeper into a new world. ...and a new story has begun.
My new game leads you to a small, adventurous world under the leaves. The main characters of the game are busy with building magical boats which float above the water. (This is the only way to cross the Untouchable Lake.) The autumn forest gave me rich inspiration to finalise all the characters and the story itself. I wanted to continue the gameplay of The Wonderful World of Güs, I even picked a few things out of it but as the game was developing, these elements disappeared and something new cropped up instead. The game rule worked perfectly for a couple of days, but as usual, everything collapsed in a moment. I could hardly stand this painful situation earlier but I accepted the way things work. So instead of regretting myself, I sat down to create this post to ease my pain and find evidence for getting somewhere and my work is not useless.
Valószínűleg túl sok időt töltök kutyasétáltatással, mert egy nap azon kaptam magam, hogy képzeletbeli lényekkel népesítem be az erdőt. Szinte láttam őket ahogyan a boltíves odúkban élnek, az apró csatornákon hajóznak és a tóban lévő tenyérnyi moha-szigeteken pihennek. Ahogy múlt az idő, egyre jobban elmélyültem az erdő mesés részleteiben és az új világban amit kitaláltam. Nem csak a küllemükön morfondíroztam, hanem azon is, hogy mivel töltik a mindannapjaikat ezek a kis lények akik észrevétlenül betöltötték a gondolataimat – jócskán a kutyasétáltatáson túl is.
Az Új játékunk a levelek alatt megbúvó világba kalauzol, ahol főhőseink varázsporral működő járgányokat készítenek. A csónakok elkészítése nem egyszerű feladat, mivel az Érinthetetlen tavon átkelni csak úgy szabad, hogy egyetlen hullám sem borzolja a tó felszínét. Mókás kis erdei lények segítenek vagy okoznak galibát a főhösöknek, akiknek a karakterei még csak halványan körvonalazódtak… de szerencsére az őszi erdő bőven inspirálta a többi szereplő végső formáját és persze magát a történetet is. A Gük játékmenetét akartam folytatni, sőt! át is emeltem belőle néhány dolgot, de ahogy haladok előre a tervezéssel egyre kevésbé felismerhetőek ezek az elemek. Ráadásul belevontam csupa olyasmit is, ami az eredeti játékból kimaradt, szóval egyre inkább új játéknak tűnik nekem, nem pedig folytatásnak. Néhány napig azt gondolhattam, hogy a szabály tökéletesen működik, de ahogy az lenni szokott, egy pillanat alatt össze is dőlt minden. Régen jobban megviseltek az efféle kényszerpihenők (mert ha borul a szabály, borul a grafika is) de mostanra már megszoktam, hogy ez a dolgok normális menete. Így ahelyett, hogy tovább sajnáltam volna magam, leültem és vígasztaló szándékkal (, hogy azért sikerült eljutnom a tervezéssel valahova) összeraktam ezt a kedvcsináló anyagot. Talán segít kikászálódni a hullámvölgyből ha egy kicsit hátba veregetem magam. :-D
