Marbushka

…akkor most egyébként kiderült, hogy zseni vagyok (lásd előző előtti bejegyzés) mert "csak úgy" bevillant valami. A villant, talán mégiscsak túlzás, mert már egy hete kalapáltuk a játékszabályt. Meg akartam úszni a sok nyomtatgatást, utólagos igazgatást, gondoltam a "nagyok" sem véletlenül kezdik vázlatokkal…na igen. Nagyon kedves családom van, képesek voltak több alkalommal is leülni velem játszani néhány üres lappal és az évekkel korábbi papír építő játékom terveivel. (nem valósult meg…de miért is nem?! - na mindegy) aztán kiderült, hogy ÍGY nem lehet játszani. Amíg nincs meg a mesevilág, addig ők nem tudnak. Erről így nem jut eszükbe semmi. Tudjátok mit? Teljesen igazuk volt. Én is csak bámultam a fehér papírt és nem tudtam mit kezdeni a szabadsággal, hogy bááááármi lehet rajta. Féltem ettől a játéktól, mert a karácsonyról annyi közhely van, hogy nehéz nem giccses, csöpögős dolgot alkotni. Ettől belassultam. Akkor megláttam az egyik utazási katalógust az aszta...

Emlékeztek még a bélyegző szettekre amiket terveztem? Én már alig. :-) ( Az előzményekről itt és itt olvashattok.) De végre az események új fordulatot vettek: feltűnt egy potenciális bélyegző gyártó cég a láthatáron és nagyjából elfogadható minimum rendelést határozott meg. Csak nagyjából elfogadható... Nekünk így is komoly megterhelés lesz. Ekkora mennyiséget legyártani egy féle játékból nagyon vakmerő dolog lenne, így a férjem zseniálisan kitalálta, hogy két féle bélyegző szett legyen, sok közös és néhány eltérő motívumot kombinálva. Meg is terveztem. A gyártók azóta nem jelentkeztek. Akkor most szerintetek is elkezdhetek bőgni? Fortunately my husband found a producting company for the "Beauty Box" stamp set I've designed about a year ago. Do you remember...? ( Here and here you find the stories.) The company fixed a minimum order, which is almost acceptable for us. Almost...the quanty much bigger that we could afford for only one type of game. At ...

...hát, eljött ez is :-) Nézzétek meg itt! ...well, it happened already :-) Find them here.

A terep rajzolása közben megkísértett a Pestimrén töltött gyerekkorom.  A kertvárosi környezet kedvezett az ügyeskezű apukáknak, köztük az enyémnek is. A legtöbb szomszédunkkal egyetemben ő is a garázsban vagy a sufniban múlatta az időt nagy találmányok megalkotása közben. Úgymint kerti zuhany olajoshordóból (jól hidratál... :-) ), üres infúziós üvegbe növesztett körte nyakon öntve pálinkával és más nagyon hasznos, nélkülözhetetlen dolgok. Ez utóbbi kettő a papám találmánya, így látjátok, van mit felidézni a "nagy" pillanataiból. Hiába küzdöttem ellene, a tudást a rajzaim tanúsága szerint átadta! A rajzolás nálunk mindig a mihaszna időpocsékolás vagy éppen az úri huncutság kategóriájába tartozott…Viszont zseni számba ment, aki sok vacakból valami egészen új, ámde szintén használhatatlan vacakot tudott alkotni. Ez a tákolás tudománya. Papírt ugyan nem láttam róla, de a papám ebből tuti doktorált. Eszméletlen dolgokat tud művelni, Hrabal az életművét rá alapozhatta volna...

Kétfelé osztottam a bogárkás játékot. Sajnos a "nagy" játékban nem érvényesülnek a karakterek, ott a terep kap nagyobb hangsúlyt. A memória lett az arcképcsarnok, ahol  viszont a bogárkáké a főszerep. A plusz köröket úgy tűnik lefutottam, az egyik mellékvágányon klassz kis bogárfalu született, de sajnos nem használható…Most ezt kellene újra, felülről…hamarosan. I had to devide the Bug game in two pieces. There will be a "big" game, where the village is in the spot, and the other is a memory game for introducing the caracters. By this time, I'm on the right way! One lovely picture was created …just for fun, because I can't use it in the game. I have to recreate it from another view. (above)