nyuszi-sztori

Első vásárlónk nyúl ügyben ma Bojka volt. Nagyon elégedett lehet, mert alanyi jogon jutott már neki néhány példány, de elhagyva a betegágyat mégis ringbe szállt egy újabb darabért. Felháborodván elutasító válaszunkon, hogy márpedig több nyúl nem képezheti a tulajdonát, először könyörgőre fogta ("milyen szülő az olyan aki egy beteg gyerektől megtagadja a boldogságot?!"), majd a kudarcot látva kihúzta magát és nyersen megkérdezte: - Mennyiért adjátok?  - Négynyolcért! -hangzott a válasz (azt hittem ettôl lefagy szegény gyerek, merthogy csak huszonvalahánynál tartanak az iskolában, megaztán a "négynyolcnak" nincs sok értelme...) de azért feltalálta magát: -...és nekem? :-)))) ezen annyira röhögtünk, hogy jelentős árleszállítással adtuk át a nyulat az alkudozósnak, aki büszkén cipelte az ágyba  zsákmányát. Állati jól néznek ki együtt a szürke jószággal, mert Bojka ruhatárában is ez a domináns szín. Lefotóznám és feltölteném ide, de sajnos romokban van még a művésznő. A hangja elég dizőzös de szerencsére egyre többet hallatja. :-)