a megnyitó buli • the opening party

Péntek óta még mindig kavarognak a gondolataim. Nem is tudom, hogy mire számítottam, de biztosan nem erre. :-) Gyerekkorom óta nagyon vigyázok, hogy ne álmodjam meg előre, hogy mi fog történni, mert abból tuti csalódás lesz. Most azonban álmodozhattam volna nyugodtan, mert még a legmerészebb álmaimat is felülmúlta... minden. Nagyon sokan eljöttetek és visszagondolva nem is tudom, hogy ennek ellenére hogyan lett ennyire családias és meghitt ez az egész. A "hivatalos" forma hamar felborult: az alap kiállításon túl előkerültek a játékok,  Bojka alkotásai és a vázlatfüzeteim is. Nagyon örültem, hogy ennyire érdekelt benneteket a játékok életútja. Igazán naprakészek voltatok és tetszett, hogy elmondtátok, hogy mit szeretnétek látni. De annak örültünk a legjobban, hogy végre láthatunk a miénkhez hasonló, kerek világokat bennetek!

A kutyák nagyon rendesek voltak, Dana nehezen ébredt, így az első látogatók még a fotellel összeolvadva látták, később a pogácsát őrizte Jankával felváltva, majd a gyerekeket szórakoztatta. A kétéves Borival igazi szerelem szövődött, és azt hiszem itt eldőlt, hogy a macska nem volt jó választás Enikő...bocs. :-) Bori megkínálta a Danát vízzel (pohárból!), pogácsával, majd az állati memóriánk lapjaival is. Dana udvariasan beinvitálta a párnájára az asztal alá és csak a memóriát utasította vissza. Janka vénkisasszonyosan morgott, gondolom felrémlett előtte Bojka képe ugyanennyi idősen.

Negyed tíztől öt óráig voltunk talpon szünet nélkül, mert folyamatosan jöttetek. Biztosan nagyon sokat beszéltem, mert egész hétvégén vákuum volt a fejemben. A férjem ezen remekül szórakozott. Csak remélni tudom, hogy rémísztettem meg senkit. Nagyon fel voltunk villanyozva  pénteken és csak akkor éreztem fáradtnak magam, amikor Bojkának utolsó lehelletemmel mesét próbáltam olvasni és rám szólt, hogy nyugodtan hagyjam abba, mert egy hangot sem ért belőle.

Lefekvés előtt a férjem felidézte egy hajdani nagyon elvont tanárunk örökérvényű mondását: "maga most egy állapotban van..." ezen akkor nem mertünk röhögni, de azóta fetrengünk rajta akárhányszor szóba kerül. De ez még sohasem illett ennyire az állapotunkra, mint most. Valahol ég és föld közt voltunk: "egy állapotban". Aztán filmszakadás. :-)))

Reméljük ti is jól éreztétek magatokat! Köszönjük a látogatást!  Nagyon örülünk, hogy megismerhettünk Benneteket!

Kezdetben úgy tűnt, hogy az alkotásaim közül a pogácsának van a legnagyobb sikere, aminek a receptjét közkívánatra mellékelem. A pogácsa receptje Évától, a szomszédunktól származik - ő is eljött! Köszönjük! :-)

A recept tehát: 60 dkg liszt, 25 dkg vaj, 15 dkg sajt reszelve-fele a tetejére, fele a tésztába, 1 kis pohár tejföl, 3 dkg élesztő, 1 kk cukor, 3tk só, 2 tojás sárgája+a kenéshez, 2 dl tej A tennivalók röviden: Az élsztőt felfuttatni a tejben cukorral. A lisztet, sót és a vajat összemorzsolni, bele a tejfölt, a reszelt sajt felét, a 2 tojás sárgáját, a felfuttatott élesztôt + amennyit a tejbôl szükséges, összegyúrni. 30 percet kell pihentetni, majd kinyújtani, kiszaggatni, megkenni a tetejét tojással, sajttal megszórni. 200 fokon sütni.

My thoughts are still racing since Friday. I don’t know what I was expecting, but definitely not this. :-) Since my childhood, I’ve been very careful not to dream up in advance what’s going to happen, because that’s sure to end in disappointment. I could have daydreamed freely this time, though, because how well everything turned out surpassed even my wildest dreams. A lot of people came and in retrospect I don’t even know how this whole thing became so familiar and intimate despite that. The “formal” frame quickly collapsed: besides the basic exhibition, the games, Bojka’s creations and my sketchbook turned up, too. I was very glad that you were so interested in the games’ path of life. You were really up-to-date and I liked that you shared what you would like to see. But what we were most glad about was that in you, we finally saw worlds that were round, similar to our own.
The dogs were really decent, Dana had difficulty waking up, so the first visitors still saw her melted into the sofa, later she guarded the scones taking turns with Janka, then she entertained the kids. A real love unfolded with two-year-old Bori, and I think it became clear here that a cat was not the right choice. Enikő… sorry. :-) Bori offered our dog water, scones, then also pages of our animal memory. Dana politely invited her to her pillow under the table, and she only rejected the memory cards, by routine, because she knows that destruction pushes my buttons. Janka growled like an old lady, I guess it reminded her of Bojka at the same age. :-)

We were on our feet from quarter past nine until five with no breaks, because you were arriving constantly. I’m sure I talked a lot, because there was a vacuum in my head all weekend. This amused my husband greatly. I can only hope I didn’t frighten anyone. We were very energized on Friday, and I only felt tired when I was trying to read Bojka a story with my last breath and she told me to stop if I want to, because she doesn’t understand a sound of it.

Before bedtime my husband recalled the everlasting saying of one of our old, very abstract teachers: “right now you are in a state…” we hadn’t dared laugh about this at the time, but we’re rolling on the floor with laughter whenever it comes up ever since. But this has never fit in with our state so well as it had now. We were somewhere between the earth and the sky, “in a state”. Then blackout. :-)))

We hope you had a good time, too! Thank you for visiting! We’re very glad to have met You!