új technika • digital drawing


Háromszor kellett nekifutnom a taxis játéknak és visszapattannom, hogy megértsem: rossz irányban haladok. Ekkor már elképzelhetetlenül sok munkaóra volt benne, de az izzadtságszag átütött minden megoldáson. Sírni tudtam volna. A maximalizmus nem ajándék, hanem átok. 
Aztán ahogyan szokott, a véletlennek köszönhetően jött a megoldás. Nyaralásunk alatt megvettem a Timeline című könyvet Peter Groes illusztrációival. Teljesen a hatása alá kerültem, így nyomban elolvastam a vele készült interjút a PictureBookMakers blogon, mivel kíváncsivá tett, hogy hogyan tudta ezt a gigantikus művet egyetlen emberöltő alatt létrehozni. Szerencsére a beszélgetés során kitért erre is. Elindultam a megadott nyomon. Az internet létezése óta nincsenek titkok. :-) Hamar megtaláltam a legrészletesebb információkat az általa használt eszközről és a digitális rajzolásról általában. Persze megbabonázott az új világ. Megvitattam a férjemmel a dolgot és végül egyetértettünk: jó pap holtig tanul.
Igen, jelenleg úgy tűnik a ProCreate választ adott minden problémámra. DE Mindössze egyetlen kísérlet elég volt az (ismételt) totális kétségbeesésemhez. A program könnyed, kifinomult stílusa gyors és pozitív eredményt hozott. A kezem alá simult mintha évek óta együtt dolgoznánk és a fényes felületen ellenállás nelkül sikló eszköz túl készségesnek bizonyult. Megijedtem. Az elkészült képtől elkáprázva arra gondoltam, hogy: húúúú, ezt én rajzoltam! Aztaaaaaa! Aztán belémhasított a felismerés: én ezt nem így akartam. Sőt! Ha őszinte akarok lenni, valójában már nem is emlékszem rá, hogy mit is akartam. Annyira meggyőző volt, annyira hatásos...hogy akaratlanul is a befolyása alá kerültem. Nagy levegőt vettem és szembefordultam vele. Sajnos nincs más választásom, át kell vennem az irányítást. A dolog folyamatban van. Bármilyen előrelépés estén azonnal jelentkezem.


I had to start and restart the taxi game three times to finally get it: I'm going the wrong way. By this time I had already put many hours of work into it, but you could feel the strain on all solutions. I almost cried. Perfectionism isn't a gift, it's a curse.

Then, as usual, the solution came along by accident. During our vacation, I had bought Timeline with the illustrations of Peter Groes. I was completely entranced by it, so I immediately read the interview they made with him on the Picturebookmakers blog, since I was curious how he could have created this gigantic work of art in one lifetime. Luckily he talked about this during the interview as well. I embarked on the designated path. Since we have the internet, there are no secrets anymore. :-) I quickly found the most detailed information on his tool of choice and digital drawing in general. Of course I was fascinated by the new world. I discussed the subject with my husband and he agreed to try a new tool . Yes, the digital drawing and ProCreate gave a solution to all my problems. BUT only one attempt was enough for my total despair (again). The graceful, shopisticated style of the program yielded fast and positive results. It fit in my hand as if we had been working together for years, and the tool sliding on the shiny surface with no resistance proved to be too responsive. I got frightened. Amazed by the finished picture, I thought: wooww, I drew that! Whooaa! Then it hit me: this is not what I wanted. In fact, to be honest, I don't even remember what I had wanted anymore. It was so convincing, so impressive... that I was involunatrily spellbound by it. I took a deep breath and turned to face it. Sadly I have no other choice: I have to take over the control. It's in progress. I will let you know immediately if there is any improvement.