marbushka receptkönyv • marbushka recipe book

Jöjjön egy kis magyarázkodás, mielőtt hivatalosan is publikálnám a könyvet:

Az egész csak véletlen volt. (értsd: Nem az én hibám! :-D) Úgy kezdődött, hogy elkezdtem rendberakni a receptjeimet. Fel akartam számolni a csatos füzetemet, mert állatira bosszantott, hogy mindig az a recept keveredett el, amire szükségem volt. Véget akartam vetni a nyomtatott és kézzel írt cetlik káoszának. Szakmai ártalom, hogy végül fotókat is társítottam hozzá. Aztán valahol megcsúsztam, és ez lett belőle: receptkönyv. Marbushkásan, naplószerűen. Gigantikusan, eszementen – mint mindig. Úgy tűnik, minden évre generálok magamnak valamit, ami ekkora erőfeszítéssel jár. Tavaly a babaházak, most meg ez… A férjem ragaszkodott a könyv kiadásához, amikor szembesült a végeredménnyel és nem utolsó sorban a befektetett munkaórák számával. Pedig a könyv elég személyes, talán nem is túl informatív, mert a képek túlnyomó része nemcsak az ételekről szól, hanem a hozzájuk kapcsolódó személyes élményekről is. Bízom benne, hogy nem lesznek zavaróak, hanem inkább feledtetik majd a hiányosságokat! Amire elég nagy esély van, tekintve, hogy egyedül készítettem a könyvet, a főzéstől kezdve a fotózáson át, a legnyomorultabb résszel – az írással – betetőzve a folyamatot. A receptírás vadonatúj műfaj számomra, nagyon nem ment könnyen, de a fotókból erőt merítettem. Most “csak” két könyv jött ki a nyomdából, de ebbe is belehaltam. Igazából a pontosság és a korrektúra akkora energiát emésztett fel, hogy várólistára tettem a többi témakört. Sokkal nagyobb képanyag van már készen és vár csendben, amíg erőt gyűjtök, hogy pontosítsam a hozzájuk rendelt adatokat. 

A most megjelenő kötetek közül az egyik a kenyerekről, kalácsokról és a reggelikről szól. Aztán átugorva a köztes fogásokat, a második kötettel rögtön a lényegre térek: a desszertekkel felrúgom (vagy inkább betartom?) a fontossági sorrendet. :-))) Nekem mindennapi használatra nagyon kellett mindkettő, remélem, másnak is örömet szerez majd! …nos, ennyit szerettem volna elöljáróban…akkor nem is maradt más hátra, mint hogy megismerd a kedvenc ételeinket.  Lépj be a konyhánkba! Isten hozott nálunk! :-) mármint ööööö....hétfőtől.

Let me start with a little explanation before I officially publish the book: It was all just an accident. (meaning: It's not my fault! :-D) It all started when I began to organize my recipes. I wanted to get rid of my binder because it was awfully annoying that it was always the recipe I needed that got lost. I wanted to end the chaos of printed and handwritten scraps of paper. It's an occupational hazard that eventually I added photos as well. And then I lost control somewhere and this is what happened: a recipe book. In Marbushka style, journal-like. Gigantic and crazy – like always. It seems I generate something for myself that takes a huge effort like this every year. Last year, the doll houses, and now this... My husband insisted that the book be published when he saw the end result and, not lastly, the working hours I had put into it.  Even though the book is pretty personal, perhaps not very informative, since most of the photos are not about the food, but also about the personal stories related to them. I hope they won't be distracting, and will instead compensate for the imperfections! Which I am sure there will be enough of, since I made the book alone, from cooking through photographing, topping off the process with the most wretched part – writing. Recipe writing is a brand new genre for me, it wasn't easy, but I gained strength from the photos. “Only” two books came out from the press, but even so, it drained me completely. Precision and proof-reading actually took up so much of my energy that I put all other subjects on the waiting list. A much larger amount of photos are finished and waiting quietly while I gain strength to organize the information belonging to them. One of the books that are coming out now is about breads, pastries and breakfast foods. Then, skipping the following courses, I get straight to the point with the second volume: with desserts, I disrupt (or rather stick to?) the order of priorities. :-)) I really needed both for everyday use, I hope it will give joy to others as well! … well, that's all I wanted to say in advance... so there's nothing left but for you to get to know our favorite foods. Step into our kitchen! Welcome! :-) (Sorry the book is available only in Hungary)