Emma's Camera • Emma fényképezőgépe
"Emma must have some kind of special camera!" they say. "Maybe it's the lens... or does she use some kind of filter?" they wonder. But there is one thing everyone agrees on: whatever she takes a picture of, it turns out very exciting and interesting on the photos. If anyone else were to look at a chair or a tree, they wouldn't see anything special about it. Emma just takes a snapshot – and the objects, people and places on the picture reveal their secrets. As if they knew that Emma will spot their most beautiful qualities: all living and inanimate things open up for her. And Emma is constantly taking photographs, every day, everywhere. She pins the pictures onto lampposts, places them in mailboxes, or sometimes she just leaves a few behind on the bus. ...and the people, when they find it, let out a great sigh: "How wonderful it must be for her! She has a fortunate life!" and they rush on with their busy lives. If they looked closer at the pictures, they would recognize the streets they walk, the houses they live in, they might even discover themselves on a few of them, in ways they have never seen before. Emma keeps sending the photos patiently, and waits for the people to recognize the miracle surrounding them. One day they will realize – she thinks. Until then, she will save their lost experiences for them.
Emma's fifth edition is available from now!
“Emmának különleges gépe lehet!” – mondják. “Talán az optikája …vagy valamilyen szűrőt használ?” – Találgatják. Egy dologban azonban mindenki egyetért: bármi amit lefotóz, egészen izgalmas és érdekes lesz a képeken. Ha bárki más ránéz egy székre vagy egy fára, nem lát semmi különlegeset rajta. Emma kattint egyet – és a képén feltárulnak a tárgyak, emberek, tájak titkai. Mintha csak sejtenék, hogy Emma meglátja a legszebb tulajdonságaikat: minden élő és élettelen dolog megnyílik számára. Emma pedig fotóz mindig, mindenhol. A képeket kitűzi a villanyoszlopokra, postaládákba dobja, vagy néha csak elhagy egy párat a buszon. …és az emberek, amikor megtalálják, felsóhajtanak: “Milyen jó neki! Szerencsés élete van!” és rohannak tovább. Ha jobban megnéznék a képeket, felismernék rajta az utcákat ahol sétálnak, a házakat ahol élnek, talán még saját magukat is felfedezhetnék néhányon, úgy ahogyan sohasem látták addig. Emma pedig küldözgeti a képeket türelmesen és várja, hogy az emberek észrevegyék végre az őket körülvevő csodát. Egyszer sikerül majd nekik – gondolja. Addig majd ő fogja megörökíteni az élményeket amiket elveszítettek.
Emma ötödik kiadása már kapható!
