Christmas • Karácsony


Have you ever recognized, that the chronology works differently in this part of the year? It's hard to believe that another Monday or Wednesday will come after Christmas and life will go on the usual way. The holiday season has just begun, so I should stop worrying about the future. It's time to have fun, be relaxed, enjoy the company of our beloved ones and focus on all the good things what happened this year. Fortunately, Christmas belongs to 2019, because no matter how beautiful 2020 looks like written, I'm afraid of its surprises. Life is fast and cruel, I don’t want to think about the new challenges yet.

Mentioning “challenge” remembered me to inform you: The design of the Kingdom has been finished! Every little detail is done: the board, the figures, cards ... - I just haven’t got the blurriest idea what we're going to play with them, because the rule hasn’t been finished yet. :-D Laszlo is impressed by my “prioritization” and he is always surprised that a series of illogical events lead into a working game every time. Anyway: the Kingdom is adored by the whole family: I saw them moving the figures across the board, browsing the map and finding out stories of the game. Although it was meant to be a Christmas surprise, I couldn't keep it in secret. I'm not good at that, also not lucky with hiding gifts away. Just like the last year…, it was a huge effort to find a SECRET place in a small house like ours. It was especially difficult to prevent many or even all members of the family from occupying the same location for the presents. To overcome such annoying situations, we figured out last year, that everyone had to put the gift into a paper box and then hide it wherever s/he wants. If someone would have found one, s/he was not allowed to peep in the box! My husband and I also agreed not to give each other presents because the newly furnished office was meant to be a gift for us. Thanks to the careful organization we were supposed to have a perfectly choreographed Christmas, but as usual: I was the weak link. After the “agreement”, I found lots of perfect gifts for my husband. I did not resist, I bought all of them and thanks to the paper box idea, his gifts were hidden among the others. My plan worked perfectly until Laszlo asked me to wrap Bojana’s presents together to have a little pre-Christmas feeling, … and he had already carried (all!) the boxes out of hiding places and put (helpfully) in front of me. I started to wrap them, with a very pale complexion on my face and I was praying for all the Gods, do not let my husband count the presents. In my desperation, I started a “spontaneous chat” to keep his attention on me. It was a great effort, but seemed to work! As the minutes passed, I became more and more confident. I imagined how funny it will be if Bojka will open all her presents and there will be some more under the tree. It was a wonderful plan, I was proud of myself. BUT: it would have been better to pay more attention to the packaging... there were far more boxes under the tree than should have been because while I was keeping Laszlo's attention on me with spontaneous chat, he made me wrap my own Christmas presents too. :-D

We say goodbye for this year, hoping to see you in January again! Fill up yourself with peace and happiness! We wish you a Merry Christmas and a Happy New Year!




Dana is on the sofa - finally (after three years of trying) - Háromévnyi folyamatos próbálkozás után Dana feljutott a kanapéra. Kell ennél szebb karácsony? :-D


Észrevettétek, hogy a karácsonyi időszámítás más mint a többi? Nehéz elhinni, hogy jön még egy hétfő, vagy szerda, és az ünnep után ugyanúgy folytatódik az élet. De ne szaladjunk előre…! :-) Itt az ideje lecsendesíteni a külvilágot, örülni egymásnak és mindannak, ami idén szép volt. A Karácsony szerencsére még ehhez az évhez tartozik, még nem akarok előre gondolkodni. Bármilyen szép is leírva a 2020, félek túl sok meglepetést tartogat majd. Az élet gyors és kegyetlen, még nem vagyok kész az új kihívásokra.

A kihívásról jut eszembe: a Kingdomot végül sikerült befejeztem. Minden apró részlete elkészült: terep, figurák, kártyák…- csak éppen fogalmam sincs, hogy mit fogunk játszani velük, mert a szabályra nem jutott időm. :-D A férjem döbbenettel figyeli a prioritásokat az alkotási folyamataimban és mindig meglepődik, hogy a minden logikát nélkülöző eseménysorozat játékká formálódik a végén. A Kingdomnak az egész család a csodájára jár még ebben a stádiumban is: tologatják a figurákat, böngészik a térképet és meséket szőnek. Bár karácsony meglepetésnek szántam, sajnos nem sikerült titokban tartanom. Ebben nem vagyok jó, de mentségemre legyen mondva, hogy a házunk kooordinátái sem kedveznek az ajándékok elrejtésének. Csakúgy mint tavaly, idén is hatalmas erőfeszítés volt megfelelő, TITKOS helyet találni a házban. Azt különösen nehéz elintézni, hogy ugyanarra a helyszínre ne tartson igényt a család több, vagy akár az összes tagja. Az ilyen kínos szituációk lekerülése végett találtuk ki tavaly, hogy mindenki tegye papírdobozba az ajándékot és oda dugja, ahova akarja. Ha valaki ilyet talál és nem ő tette oda korábban, akkor ne kukucskáljon bele! Ráadásul így könyebb becsomagolni az amorf tárgyakat, nem kell a csomagolópapírral birkózni. A férjemmel abban is megállapodtunk akkor, hogy nem veszünk egymásnak ajándékot, mivel az újonan elkészült iroda volt az. A körültekintő szervezésnek köszönhetően szépen koreografált Karácsony elé néztünk, de szokás szerint rajtam bukott el a dolog. A megállapodás után csupa olyan ajándék jött velem szembe, ami direkt a férjemnek lett szánva. Gyakorlatilag nem álltam ellen semminek, mindent haza is hoztam. A papírdobozos megoldásnak köszönhetően sikerült az ajándékait észrevétlenül a többi közé vegyítettem. Addig működött is a terv, amíg a férjem nem indítványozta, hogy a karácsonyi hangulat megidézése érdekében együtt csomagoljuk be Bojka ajándékait. …és (segítőkészen) már hordta is sorban elém a dobozokat a rejtekhelyekről. Én pedig a szokásosnál halványabb arcszínnel csomagoltam rendületlenül és közben imádkoztam, hogy nehogy firtatni kezdje a leltárt. Spontán csevegéssel igyekeztem más irányba terelni a figyelmét. Nagy erőfeszítés volt, de ahogy múltak a percek, már előre virultam, hogy mekkora meglepetés lesz, ha Bojka kibontja az összes ajándékát és a fa alatt még mindig lapul majd valami. Csodálatos terv volt, büszke voltam magamra. csak éppen nem ártott volna, ha jobban figyelek a csomagolásra: a fa alatt sokkal több doboz maradt mint kellett volna, mert amíg én Lacó figyelmét terelgettem, ő a saját ajándékaimat is becsomagoltatta velem. :-D

Ebben az évben már nem jelentkezünk többet, elbúcsúzunk tőletek, hogy januárban visszatérjünk feltöltődve minden széppel és jóval. Áldott, békés Karácsonyt és boldog új évet kívánunk nektek!