...a receptkönyvekről



Régóta gondolkodom a receptkönyvek folytatásán, de az ezzel járó gigantikus munka mindig visszarettent. Most, hogy egy facebook bejegyzés kapcsán szóba kerültek, félek, lassan mégis fel kéne vennem a fonalat. Az első két könyv megjelenésekor nagy lendülettel elkészítettem a következő kettő képi anyagát és tördelését, de a szöveghez már nem maradt erőm. A képekkel nagy barátságban vagyok, de a receptek megírása (mármint érthetően és pontosan) meghaladja a képességeimet. Így történt, hogy a két új könyv állapota azóta sem változott, de legalább digitális étlapként funkcionálnak nálunk. Csak kép, semmi szöveg – pont mint a turista-csalogató kifőzdékben, azzal a különbséggel, hogy ott a falra teszik ki a kínálatot a választás megkönnyítése érdekében.
A könyvek megalkotásakor az eredeti szándékom az volt, hogy rendszerezzem a papírfecniken kallódó receptjeimet, de az újak ismét csak így, vagy a szakácskönyvek szélére firkantott jegyzetek formájában léteznek. Úgy tűnik ez szélmalom harc lesz. A képek is gyűlnek a cetlikkel egyetemben és hiába előnytelenek a fényviszonyok a jelenlegi konyhánkban, én rendületlenül fotózom a sikerrel kipróbált új ételeket és a visszatérő kedvenceinket. Gyanítom azért is látok majd munkához, hogy a képeket albumba rendezhessem. A legnagyobb motiváció mégis az, hogy sokkal többen várjátok a folytatást mint remélni mertem, sőt! még egy önzetlen segítség felajánlást is kaptam. (Köszönet érte Ibolyának)

Az előző könyvekkel kapcsolatban is van néhány finomítás/pontosítás amivel tartozom. A tökéletes Moszkauer működő(!) receptjével például, amit a bejegyzés végén megtaláltok. Időközben néhány dolgot tovább is fejlesztettem: Kipróbáltam a Bajor csokitortát lapzselatinnal, és a fenébe is, sokkal megbízhatóbb eredményt hozott mint a por. Talán a második kiadásban már így szerepel. A Rigó Jancsinak sikerült egy olyan kísérőt megalkotnom (vörösborban és cukorban párolt meggyet), ami a tortában lévő csoki koncentrációját élvezhetővé teszi számomra is, ami nem utolsó szempont, mert Lacó mellett már Bojka is rajongó lett így nem csak az ő szülinapjaikra, de az enyémre is azt kérik. A recepten még annyit változtattam, hogy elhagytam a bevonatból az extrákat (lustaság fél egészség) és csak olvasztott csokit öntöttem a tetejére (kb. 80 grammot). Igaz, hogy így a tortát csak forró késsel lehet szépen szeletelni (akkor is necces), de megéri, mert isteni érzés, amikor a hajszálvékony csokiréteg elroppan az ember szájában.
Ami viszont egyértelműen hiba volt az első kiadásban, (ügyesen sikerült elgépelnem), hogy a mézeskalács receptjében 4 teáskanál sütőport írtam. Ezúttal elnézést kérek mindenkitől, akinek elrontottam a karácsonyi előkészületeit a mézeskalácsával együtt! …csak vigaszul mondom, hogy én is a könyvben található receptet követtem a megjelenés évében, így mi is lufi-mézeskalácsot ettünk egészen Szilveszterig. (Rndszerint Karácsonyra el szokott fogyni, de így nem csúszott olyan gyorsan mint az eredeti.) A következő kiadásban javítottam a hibát 1 teáskanálnyira.

Babka

Isteni, mandulalisztes csokitorta/kuglóf


A következő köteteket ugyan a főételeknek szántam, de elképesztő mennyiségű új desszertet és kalácsfélét próbáltam ki (a fenti képeken látható Babkát és egy fantasztikus mandulalisztes csokitortát, amit kis kuglóf formákban sütöttem meg), ha ezeket nem sikerül belepaszírozni egyik könyvbe sem, félek lesz még egy másik, főleg csokoládés receptekre fókuszált kiadvány. De jöjjön a recept:

Moszkauer

Hozávalók kb 30 darabhoz:

150 g dió, mandula és mogyoró
100 g cukrozott narancshéj
100 g vaj
10 evőkanál tejszín (100-110ml)
100 g cukor
60 g liszt

a díszítéshez 10 dkg étcsokoládé

1. Melegítsd elő a sütőt 175 fokra (gázsütőnél 4-es fokozat), és teríts sütőpapírt 2 nagy tepsibe! A diót, a mandulát és a mogyorót őröld durvára, a cukrozott narancshéjat vágd apró darabkákra!
2.Egy kis lábosban (takarék lángon) kevergetve melegítsd a vajat, a tejszínt meg a cukrot, és ha már összeolvadtak, erősíts a lángon! A keveréket forrald fel, majd azonnal vedd le a a tűzről és keverd bele a lisztet, a durvára őrölt diót, mogyorót és mandulát, majd az apróra vágott cukrozott narancshéjat! A tészta ezzel el is készült.
3. Tegyél teáskanálnyi mennyiségeket a tésztából a tepsire egymástól kb 5 cm-es távolságban! Lapítsd el őket jól a kanál hátával, hogy vékonyabbra süljenek! Ezután 10-12 perc alatt süsd meg az egyik tepsi moszkauert a másik után! Amikor kivetted őket a sütőből, várj néhány percet, ne tedd át azonnal rácsra hűlni, mert ilyenkor még lágyak. Ha megszilárdulnak, könnyen leszedhetőek.
4. Olvaszd meg a csokit és ecsettel kend meg vékonyan a kihűlt sütik hátoldalát! ...vagy vastagon, vagy egyáltalán ne. :-D

A tökéletes Moszkauer