Without Janka • Janka nélkül
Emma passed away when she was only ten. The pain I felt after losing her made me create the silver mugs. Later, I tried to keep her memory alive with a doll, Emma. Janka, her sister lived on and accompanied us for another seven wonderful years. It is a very nice age for a dog, I know. But being together for seventeen years, can’t be forgotten in the blink of an eye. Her wonderful personality filled up every moment of our lives. She loved us gently and imperceptibly as a human - a very intelligent human. Wherever we moved, her presence turned the house into a home. She held all our memories from the past. Lately, she needed a lot of care and we selfishly did not want to realize how big sacrifice was her to stay with us. We let her go at the very last moment she was able to leave with dignity. Her beauty and elegance are kept alive by our Janka doll.
Tragically, we lost Zuzu (our beloved guinea pig), on the same week, our family has waned. Zuzu was only three… – life is unfair. The world has become a theatre scene-like for us, and we are floating around like ghosts, though we need to be strong to give comfort for the ones who are still with us. Neither they nor we were prepared for such a tragedy.
Emmát tízéves korában veszítettük el. Az ezüst bögréket az emlékére készítettem és hiányát az Emma babával próbáltam pótolni. Janka, a testvére elkísért minket további hét csodás éven át. Jelen volt az életünk borús és derűs napjaiban: együtt dolgoztunk, nyaraltunk, ünnepeltünk. Tapintatosan és észrevétlenül átszőtte az életünket, mintha ember lett volna …sőt, még jobban is. Bárhová is költöztünk, a jelenléte, a benne őrzött közös emlékeink otthonná varázsolták a tereket. Az utolsó időben sok ápolásra szorult és mi önző módon próbáltuk nem észre venni, hogy mekkora áldozat az, hogy maradásra bírjuk. A legeslegutolsó pillanatban engedtük el, amikor még méltósággal tudott távozni. Tizenhét évet élt és mind a tizenhét minden pillanatát bearanyozta. Az ő derűjét és eleganciáját a Janka babánk őrzi.
Tragikus módon Zuzut is elvesztettük pár nappal később, így a családunk hirtelen nagyon megfogyatkozott. Nem gondoltam volna, hogy három év után ő is csak egy játékban él majd tovább. Az élet nagyon igazságtalan. A világ most kicsit díszet-szerű lett, mi pedig szellemekként lebegünk benne, pedig erősnek kell lennünk, mert azok akik itt maradtak vigaszt várnak tőlünk. Ekkora veszteségre sem ők, sem pedig mi nem voltunk felkészülve.
